2012. május 21., hétfő

pugymer

Ma a munkahelyi vécében vizelés közben azzal szórakoztattam magam, hogy megnéztem, hátra tudom-e annyira kunkorítani a nyelvemet, hogy a hegyével elérjem azt a torkomba lógó kis izét*, amit ha megpiszkálunk, azonnal ránk tör a hányinger.

Jelentem: nem tudtam. Ez egyfelől elszomorít, más részről viszont boldogsággal tölt el a tudat, hogy az emberi szervezet ilyen hülyebiztosra van tervezve.

* Nyelvcsapnak hívják amúgy, csak gondoltam, hátha ti ezt a szót nem ismeritek. Pedig úgy sokkal elegánsabb lett volna az a mondat, de hiába, nem kockáztathattam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése