2010. november 28., vasárnap

bőrnoázett

nos tehát, míg egyesek bécsbe mennek, megemlíteném, hgy vacsorára csicsókakrémlevest csináltam barnított vajjal. a leves korrekt lett, jót tett neki, hogy botmixerelés után még szitán is átpasszíroztam, valamint hogy raktam bele egy szem krumpit is, így nem lett olyan tömény. legközelebb viszont kihagyom belőle a csilit, és inkább egy kis szerecsendióval ízesítem. persze nem is ez a lényeg, sokkal inkább hogy a barnított vaj (bár végigégette a számat, egész konkrétan az alsó ajkamat, de belülről ám, olyan, mintha rácuppantam volna egy izzó vasrúdra) egészen döbbenetesen finom cucc, instant rajongó lettem. mondjuk talán le kellett volna szűrnöm, mert így sötét guzmi úszkált az alján, ami látványra nem túl guszta, de hát egy evőkanálnyi vajat tudod ki fog szűrögetni! (és akkor, ebben most nem vagyok egészen biztos, de hogy nyilván a ghí is bejönne, hisz az tulajdonképpen a vaj, mínusz az említett guzmi. ugye? vagy nem? vagy de?)

na megyek, lejegelem a számat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése