2011. június 27., hétfő

vonat

A hétvégén megaláztam magam és megaláztam valaki mást. És mi az eredménye? Mindkét esetben én éreztem magam szarul.

(Amúgy csak annyi történt, hogy az Intercityn egy drabális állat elfoglalta a helyemet, én csak zavartan és hihetetlenül ostoba fejjel bámultam rá, majd elsunnyogtam és kerestem magamnak egy másik ülést. Aminek a tulajdonosa - egy vézna kisköcsög hatalmas bőrönddel - kb öt perccel később megérkezett, zavartan és hihetetlenül ostoba fejjel bámult rám, majd elsunnyogott. Szívesen utánaszóltam volna, hogy ne csüggedj, testvér, az élet igenis szép, még ha néha kegyetlen is, de csak bámultam. Zavartan és hihetetlenül ostoba fejjel.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése