Azt hiszem, ideje lenne körülnéznem fébukkon, létezik-e ”Együnk tököt minden nap!” csoport.
Nem feltétlenül azért, mert a tökfélékben kifejezetten sok nátrium és rost található, hanem mert, az istenit, két hete tényleg mindig az a vacsorám!
Kezdődött a tökfőzelékkel, kedves szüleim küldtek belőle otthonról egy fazékkal, ne éhezzen szegény gyerek a nagyvároban, ami még nem is lett volna baj, ha nem csomagoltak volna mellé még egy rakás nyers tököt is. Első alkalommal töltött tököt csináltunk belőle, talán hiba volt erre a célra pont a cukkinit felhasználni, de végülis elfogyott. Másnap kapros-tejszínes tökbizgerentyű volt a menü, azt is jó ízzel megettük. A kínai módra szójaszósszal, ötfűszerkeverékkel és sok fokhagymával (na meg gagyi csiliszósszal) ízesített tök kifejezetten finomra sikerült, akárcsak a bazsalikomos-kakukkfüves töklecsó. Ma azt hiszem, tökpörköltöt főzök az utolsó darabból (leginkább azért, mert megtetszett a neve), és kíváncsian várom, a hétvégén, ha hazamegyünk, milyen újabb zöldséget tukmálnak rám a szüleim, mondván, rengeteg termett belőle a kertben, és nincs, aki megegye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése