2011. október 26., szerda

guszta

Na jó, bár a múltkor szembesültem vele, hogy nem én találtam fel a vízbegrízt, de sebaj, ez nem akadályozott meg, hogy tegnap este is csináljak magamnak egy adagot. Illetve végül teábagríz lett belőle, ugyanis hirtelen ötlettől vezérelve egy kevés – mozsárban porrá tört – zöld teát is tettem bele, ami az ízének határozottan jót tett, mondjuk ha legközelebb ilyet csinálok – azaz ha rajtam múlik, kábé soha– talán mehetne bele több tea is.

Viszont ennek kapcsán elkezdtem agyalni, miért mindig csak tejben (illetve most már vízben) főtt grízt készítünk. Hát nincs a földön ezeken kívül egy csomó más folyadék, amik mind csak arra várnak, hogy decinként két púpozott kanál darával sűrű pépet főzzünk belőlük? Tessék, csinált például bárki is valaha sörbegrízt? Nem, nem csinált, legalábbis a gugli még nem hallott ilyesmiről, ami nagyjából ugyanaz.

De majd most!

El is képzeltem, barnasört használnék hozzá, esetleg fele részben vízzel hígítva, mondjuk fahéjjal és mézzel, a végén egy jó adag vajjal krémesebbé téve. Nem tartom teljesen kizártnak, hogy egész ehető lenne, persze megvan rá az esély, hogy egy fenét, de hát mikor tartott ez engem vissza az ilyesmitől?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése