Jippijájé, ma három hónapja kezdtem a munkahelyemen, de nyugalom, nem fogok összegezni és tanulságokat levonni, mindössze annyit szeretnék megjegyezni, hogy mikor hétvégén otthon voltam, milyen fura érzésem támadt. Sétálgattam a belvárosban, és életemben talán először sikerült szépnek látnom a szülővárosomat. Úgy néztem a vízpartot, a főteret, az a pár kis kávézót az oldalában, mint egy turista, és be kell vallanom, tetszett a látvány. Még az a két koszlott csöves is a sarkon, komolyan, bűz helyett kivételesen olyan világvárosias hangulatot árasztottak magukból.
…
Ki kellett pakolnom a szekrényeimből, mert most, hogy elköltöztem, anyámék kiadták a szobámat egy kiskorú bérlőnek, és emlékeztem, van ott pár dolog elrejtve, amire talán nem kéne egy kíváncsi tízévesnek rábukkannia.
Volt ott egy zacskó tekerős dohányhoz való füstszűrő (Anna szerint cicatampon), egy ezer éves petárda, és egy csomag ősrégi pornóújság is - azok kedvéért, akik még nem éltek a preinternetikus korban, az olyan sajtótermék, amiben ronda germán nők pózolnak pucéron – , amit ugyan már egyszer felvittem a padlásra, de aztán mikor az említett tízéves elég nagy lett hozzá, hogy ott is kutakodhasson, inkább visszahoztam.
És most ott foglalja a helyet, én meg (mondanám, szentimentalizmusból, ha nem hangzana állati hülyén), ki nem szívesen dobnám, vaterára meg inkább nem rakom fel, szóval ha netán valaki igényt tartana egy rakás ’95-’96-os szennylapra, az ne hezitáljon, keressen még ma!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése