tökély

(Nagyon) hamis brassói:

Egy serpenyőben olvasszunk fel egy jó adag kacsazsírt, és ha én azt mondom, jó adag, akkor ténylegesen kurvasokra gondolok, tehát mehet bele bőven. Közben aprítsunk fel (mármint ha menő tévészakácsok lennénk, így tennénk, ehelyett daraboljunk előre, nem szégyen) egy kb. félfasznyi sárgarépát és egy fél újhagymát, fedő nélkül pároljuk őket néhány percig, optimális esetben csak addig, míg a hagyma el nem kezd égni, de persze a pontot úgysem találjuk meg, szóval annyi a lényeg, hogy még ne legyen túlságosan fekete.

Ekkor ízesítsük szójaszósszal, borecettel, kínai ötfűszer keverékkel és maláj csilitrutyival, majd ha a levét kicsit elfőtte, dobjunk bele egy vastag szelet, felkockázott kenyeret. Hagyjuk, hogy a kenyérkockák alaposan megszívják magukat a szafttal, majd süssük őket szép pirosra és ropogósra. Félidőben öntsünk a kenyérre még egy kis szójaszószt, tökfölöslegesen, mert így a büdös életben nem akarnak majd ropogóssá válni, ráadásul túl sósak is lesznek.

Ha kész, borítsuk tálra az egész förtelmet, mutatóujjunkkal nyomkodjunk a kenyérkockák közé néhány vékony szelet lengyel ementálit, de csak mert még mindig van belőle egy csomó.

Aztán lepődjünk meg rajta, hogy tulajdonképpen egész finom lett.